Eljött idén is a karácsony ünnepe, amit az emberek egyik fele nagyon várt, a másik a háta közepére sem kíván.
De vajon tudjuk-e, honnan ered a karácsony?
Jézus születésnapját ünnepeljük ilyenkor, vágja rá szinte mindenki az evidens választ.
Hát nem. :)
Ha valaki veszi a fáradságot és belelapoz a Bibliába, hamar rájön, hogy Jézus születésnapjáról egy szó nem esik benne. Már csak azért sem, mert a születésnap, mint ünnep teljesen idegen volt az akkori kultúrától. Kizárólag a pogány diktátorok ünnepeltették magukat a születésük napján, egy átlagembernek ilyen eszébe sem jutott volna.
Annyit sikerül kihámozni a Bibliából, hogy Jézus biztos nem télen született.
A pásztorok még kint aludtak a mezőn az állataikkal, ilyenre nem vetemedtek volna december végén, hiába enyhébb arrafelé a tél.
A Római Birodalom összeírást rendelt el akkor, amikor Jézus megszületett, ezért is mentek Józsefék Betlehembe, a szülőfalujukba. Egy ilyen eseményt sem szerveznének az akkori közlekedési viszonyok mellett tél közepére.
A legvalószínűbb időpont október lehetett, a mezőgazdasági munkák után, a tél beállta előtt. Erre utal az is, hogy nem volt szabad hely a fogadóházban Betlehemben. Mivel Betlehem Jeruzsálem mellett található, nyilván az őszi zsidó ünnepek idejére esett az összeírás, amikor a zsidók felmentek Jeruzsálembe, ezért nem volt szálláshely a közeli faluban sem.
De akkor mit ünneplünk december 25.-én?
A legyőzhetetlen Napisten győzelmét a sötétség felett. A téli napéjforduló után december 25.-ére nyilvánvalóvá lett, hogy a Napisten (Mitrász, Sol, Ozirisz és még ki tudja hány neve volt) idén is legyőzte a sötétséget. Ezt ünnepelte az egész pogány világ ezen a napon.
Ehhez közel esett a Saturnalia, amikor az emberek Saturnus tiszteletére ajándékokkal lepték meg egymást. Ez a két ünnep aztán hamarosan egybeolvadt még a római korban, egy több napos ünneplés lett belőle, ami egy héten át zajlott december 17.-e és 25-e között.
A kereszténység államvallássá válása után Jézus születésnapját január hatodikára tették, amely elég hamar összecsúszott a pogány világ december végi ünneplésével. Az akkori vallási vezetés azon az állásponton volt, hogy mindegy, akkor "öntsük le szenteltvízzel az egészet", vagyis a pogány kultuszt tegyük a saját ünnepünké. (Ugyanez érhető tetten az Anyaistennő-Gyerekisten imádásától kezdve a szentek kultuszáig nagyon sok területen, ahol nem meggyőzni, vagy legyőzni a pogány vallást, hanem átkeresztelve inkább átemelték a pogány szokásokat és kultuszokat a főáramú keresztény vallásba.)
De ugyanígy már szokás volt az ókori Rómában a fák feldiszítése színes bogyókkal, majd a fa előtti éneklés és sok egyéb szokás is, ami ma is a karácsonyi ünnepek részét képezi.
Mit jelent mindez a számunkra?
Semmit. :-)
De azért nem árt, ha tudjuk, honnan ered az egyik legnagyobb ünnepünk.
Mindenkinek boldog karácsonyt!